Miért rothad a száj szája, 5 betegség, amitől büdös lesz a szája
Négy szerkezeti fehérjéjük van. A családba tartozó vírusokat nagyságuk, finomabb morfológiájuk, savérzékenységük és néhány egyéb tulajdonságuk alapján soroljuk genusokba, ezeken belül a nagyszámú szerotípust pedig VN vagy egyéb szerológiai próbákkal különböztetjük meg.
A szájszag egyik oka a nyelvünk felépítése
Az idetartozó vírusok általában fajspecifikusak, kivéve a cardiovírusokat és a ragadós száj- és körömfájást előidéző vírusokat. A Picornaviridae családba tartozó vírusok közül állatorvosi szempontból az alábbiaknak van jelentősége. Az Enterovirus genus tagjai viszonylag ellenállóak a környezet fizikai és kémiai hatásaival szemben, fertőző képességüket pH 3—9 között megtartják, a rothadás és a beszáradás azonban hamar tönkreteszi őket.
Természetes viszonyok között elsősorban a bélnyálkahártya hámsejtjeiben szaporodnak és a fertőződést követően egy ideig a bélsárral nagy tömegben ürülnek. A fertőződés szájon át történik. A bélben történő szaporodásuk nem jár klinikai tünetekkel, a véráram útján szétszóródva azonban meningitist, meningoencephalitist, myocarditist, légúti tüneteket, illetve a hámszövetekben hólyagképződéssel járó betegségeket idéznek elő.
Az enterovírusokra jellemző a szűk gazdaspektrum. Ide tartoznak az ember, a szarvasmarha, a sertés és a madarak enterovírusai. Ilyenek a fertőző sertésbénulás Teschen, Talfan vírusaz egyéb sertés miért rothad a száj szája okozta szórványosan előforduló encephalomyelitisek, a sertés hólyagos betegsége, a csirkék fertőző agy- és gerincvelő-gyulladása és a kacsák vírusos májgyulladása.
Egyszerű okai is lehetnek a kínos tünetnek. Számos esetben azonban nem csak az a fontos, hogy rendszeresen fogat mossunk, más tényezők is okozhatnak szájszagot.
Az emberben előforduló nagyszámú ez ideig legalább 70 enterovírus szerotípusnak enteric cytopathogenic human orphan, ECHO is csak egy része okoz betegséget. Ezek közül különösen fontos a fertőző gyermekbénulás poliomyelitis, 1—3 szerotípusú human enterovírusoka különféle coxsackievírusok Coxsackie A és B, számos szerotípus okozta septicus meningitis, herpangina, myocarditis, conjunctivitis stb.
Ez utóbbi vírust ma már önálló Hepatovirus genusba sorolják. A Rhinovirus genus tagjai a pH 6 alatti savas közeg iránt érzékenyek. A felső légutakban, főleg az orr nyálkahártyájában szaporodnak.
Homológ fajú sejttenyészetekben a szokásos 37 °C helyett 33 °C-on szaporíthatók. Szarvasmarhákból és lovakból is ez ideig három-három, emberből pedig kb. Szarvasmarhában és lovakban a rhinovírusok széles körben előfordulnak. A felnőtt, klinikailag egészséges állatok többségének vérsavójában az miért rothad a száj szája rhinovírus szerotípusokkal szemben VN-próbával ellenanyagok mutathatók ki.
E vírusok pathogenitása kétséges, alkalmanként azonban más vírusokkal, illetve baktériumokkal együtt részt vehetnek légúti tünetek kialakításában. A Cardiovirus genus tagjai hasonlóak az enterovírusokhoz, de savas közeg iránt érzékenyek, ide tartozik egyebek mellett az encephalomyocarditis EMC vírusa, amely elsősorban a központi idegrendszert és a szívizomzatot betegíti meg.
Ez a vírus főleg rágcsálókban fordul elő, de fogékony iránta a sertés, egyéb háziállat fajok és az ember is. Az Aphthovirus genusba tartoznak a ragadós száj- és körömfájást előidéző vírusok. A savi vegyhatásra pH 6 alatt érzékenyek, elsősorban a hámsejtekben szaporodnak. A sertés enterovírusok okozta betegségei A sertés enterovírusok széles körben előfordulnak, a hagyományos viszonyok között tartott sertésállományok bélsarából egyik-másik szerotípus gyakran izolálható.
Sertés eredetű sejtekben szaporíthatók, CP hatásuk alapján három csoportba sorolhatók. Ez ideig összesen 11 szerotípusuk ismert. Az 1-es szerotípusba tartozó vírustörzsek idézik elő a fertőző sertésbénulást és a Talfan betegséget, de néhány egyéb szerotípus is képes enyhe idegrendszeri tünetekkel járó betegséget előidézni, míg a 9-es szerotípus a sertés hólyagos betegségének az okozója Szent-Iványi, Fertőző sertésbénulás A fertőző sertésbénulás enterovirus encephalomyelitis, tescheni betegség a sertés idegrendszeri tünetekkel, többnyire a hátulsó végtagok petyhüdt bénulásával járó betegsége.
A betegséget először Trefny a csehországi Teschen a mai Cesky Tesin környékén állapította meg, vírusos oktanát Klobuk tisztázta.
A betegség enyhe tünetekkel járó formáját a Talfan betegséget először Harding és mtsai. A tartós bénulásokkal járó tescheni betegség két gócban fordul elő, Közép-Európában így Csehországban, Szlovákiában, Ausztriában, Lengyelországban, Németországban, az egykori Jugoszláviában, hazánkban stb.
Közép-Európában a betegség bejelentési kötelezettség alá vonása és a fertőzött állományok felszámolásának eredményeként a betegség az utóbbi évtizedben szórványossá vált. A betegség enyhe tünetekkel járó formáját, a Talfan betegséget, viszont megállapították Nyugat-Európa országaiban, Észak-Amerikában és Ausztráliában is. A fertőző sertésbénulás vírusa a sertésenterovírusok 1-es szerotípusába tartozik és sem CP-hatásban sem pedig szerológiailag nem különbözik az ugyancsak az 1-es szerotípusba tartozó, de gyenge virulenciájú Talfan vírustörzsektől.
A vírus sertésvese sejttenyészetekben a sejtek lekerekedésével, majd teljes pusztulásával járó CP elváltozásokat okoz. Sejttenyészetben passzálva a vírus gyorsan attenuálódik. Az egyes törzsek bármi, ami megöli Trichomonas-t jelentős különbségek vannak. A további enterovírusok részben CP hatásuk, illetve VN-próba alapján szerotípusuk szerint különböztethetők meg egymástól Szent-Iványi, A sertés enterovírusok ellenálló képessége nagy.
Fenyvesi Zsófia Kémből lett gyerekkönyvíró: Roald Dahl meghökkentő élete A rossz szájszag valószínűleg minden ember rémálma, de általában könnyen elkerülhető, ha ismerünk pár alapvető módszert, pl. És nem minden esetben kell arra gondolni, hogy az illető ezekkel nincs tisztában. Az ébredés utáni szájszagról nem igazán tehetünk, arról van szó ugyanis, hogy az alvás közben nem termelődik annyi nyál, így a száj kiszáradhat, a baktériumok pedig elszaporodnak — írja a Women's Health. Egyes gyógyszerek, mint a vérnyomáscsökkentőkaz antidepresszánsok, vagy az antihisztamin szintén okozhatnak szájszárazságot, amivel együtt rögtön megjelenik a kellemetlen szag is, hiszen ilyenkor olyan baktériumok kerülnek túlsúlyba a szájban, melyek anyagcsere mellékterméke olyan gáz, ami kellemetlen szagú. De még ezt is egyszerűen ki lehet védeni azzal, ha a nap folyamán sűrűbben kortyolgat vizet, ezzel nedvesítve a szájüreget.
Beszáradva, illetve rothadó anyagokban a 3 hetet túlélik. Legalább ilyen hosszú ideig életben maradnak hígtrágyában is. A sertés enterovírusok iránt csak a sertés fogékony.
A szájából széttagoló szagok forrása
Mint az enterovírusok általában, a fertőző sertésbénulás vírusa is a bélnyálkahártyában szaporodik és a bélsárral kb. A fertőzés fő forrása ezért a bélsár. A fertőzött sertéseknek csak kis része betegszik meg, a fertőzött gócokban azonban sok, tünetmentes, vírusürítő sertéssel kell számolnunk. A Talfan betegség vírusa jóval szélesebb körben elterjedt, mint a fertőző sertésbénulásé, mégis a betegség ritkábban fordul elő, mert sok sertésállományban a vírus endémiás jelenléte miatt a fogékony korban lévő malacoknak colostralis védettsége van és csak az idegenből behozott, többnyire süldő kocák malacai betegszenek meg.
A betegség átvitelében elsősorban élő sertések és a levágottak termékei közül főként a belek, valamint az agy- és gerincvelő játszik szerepet. Ezért a kórokozó közvetítésében a konyhai hulladékot tartalmazó mosléknak is jelentős szerepe lehet. A vírus beszáradással, hővel és savanyú pH-értékkel szembeni aránylag nagy ellenálló képessége miatt a bélsárral szennyezett lábbeli, szállítóeszközök, ivóvíz, takarmány stb. A sertések többnyire szájon át fertőződnek és a tünetmentesen átvészelő sertések, főként nagy állományokban, korlátlan ideig fenntarthatják a fertőzési láncot.
A betegség három egymást követő fázisban zajlik le. A szájon át felvett vírus először az emésztőcsatorna hámjában szaporodik el enteralis fázis. Ezt követi a viraemiás fázis, amikor a vírus a vérárammal szétszóródik a szervezetben, majd a harmadik fázisban a központi idegrendszerben szaporodik el neuralis fázis.
Miért szaga a rothadás és rothadó rohadt száj?
A két első fázis tünetmentesen zajlik le, klinikai tünetek csak a neuralis fázisban vannak az ember poliomyelitisének a kórfejlődése ugyanilyen. A fertőzött állatoknak azonban, a vírus virulenciájától és a sertések életkorával, továbbá immunállapotával kapcsolatos fogékonyságától függően, csak egy kis része betegszik meg.
A fertőződött sertések nagyobb részében a kórfejlődés az első fázisban elakad. A vírus a bélben szaporodik, és a bélsárral ürül, de az állatok klinikailag nem betegszenek meg, immunológiailag azonban áthangolódnak.
A bélbeli lokális immunitás kifejlődésének tulajdonítható, hogy a vírusürítés a fertőzött állatokban 6—8 hét alatt megszűnik.
Előfordulhat, hogy az orron át felszippantott vírus a szaglóidegek mentén jut be a központi idegrendszerbe és ilyenkor rövidebb lappangási idővel az agyvelő megbetegedésére utaló tünetek uralják a kórképet. Nincs adatunk arra, hogy a vírus a vemhes kocákban átmenne a magzatokba, ezért a betegség terjedésében a vírus vertikális átvitelének, mint az emlősök enterovírusainál általában, nem tulajdonítanak gyakorlati jelentőséget.
A betegség lappangási ideje többnyire 7—30 nap. A betegség első, a bénulásokat megelőző stádiumában enyhe általános lázas tünetek, étvágytalanság, kedvetlenség fordulhat elő, amely 1—3 napig tart. Ezt követi az agy- és gerincvelő burkainak meningitisvalamint az agy- és gerincvelőnek a megbetegedése encephalitis, myelitis.
Az agyburkok megbetegedésére utaló egyik tünet lehet a bőr feltűnő érzékenysége. Az ilyen sertés a bőr érintésére, főként pedig a szőr ellenében történő simogatásra élénk fájdalomérzéssel reagál, összerándul és felvisít. Az agyvelő egyes idegdúcainak a gyulladására utal a szemrezgés nystagmusa fogcsikorgatás, egyes arcizmok rángógörcse és esetleg hangtalanság, hányás, valamint a légzési zavar.
Hogy vegyem rá a pasimat, hogy megkérje a kezem? Q\u0026A
A betegségre legjellemzőbb bénulási tünetek a gerincvelő megbetegedésére utalnak. Többnyire a hátulsó, majd az elülső végtagok gyengesége és fokozatosan kialakuló petyhüdt bénulása közben a vegetatív funkciók, a végbél és a hólyag záróizmai zavartalanul működnek, a tudat is zavartalan. A beteg állat járása mind bizonytalanabbá válik, majd a hátulsó Az állat légzésbénulás miatt hullik el. A hátulsó testfél bénulása Az általános agy- és gerincvelő-gyulladásra utaló kórkép főként fiatal malacokon és süldőkön észlelhető, felnőtt sertéseken viszont gyakoribb a gerincvelő-gyulladásos forma, főként a hátulsó végtagok tartós bénulásával.
Előfordul a betegség abortív alakja is, amikor rövid ideig tartó, enyhe bénulásos tünetek után teljes gyógyulás következik be. A meggyógyuló állatokon gyakran marad vissza egyes izomcsoportok és végtagok bénultsága vagy működési zavara.
A Talfan vírus okozta betegség csak négyhónaposnál fiatalabb, többnyire 1—3 hetes malacokon jelentkezik, ataxiás mozgászavarokkal és főként a hátulsó végtagok bénulásával A végtagok bénulása malacokban Súlyosabb esetekben mind a négy láb megbénul és a malacok el is hullhatnak. Legtöbbször azonban néhány nap múlva a betegek állapota javul és meggyógyulnak, egyesekben azonban mozgászavarok, főként a hátulsó végtagok gyengesége miért rothad a száj szája.
Az egyéb sertés enterovírusok, így pl. Rogyadozó járás Kórbonctan. A betegségben miért rothad a száj szája sertésekben szabad szemmel észlelhető elváltozások nincsenek. Szövettani vizsgálattal az agyvelő szürkeállományban az agytörzsben, a kisagyvelőben, a nagy idegdúcokban lymphocytás beszűrődés és az idegsejtek degenerációja, illetve elhalása észlelhető. Az elváltozások különösen kifejezettek a gerincvelő ágyéki és esetleg nyaki szelvényeiben, a szürkeállomány ventralis szarvaiban, ahol a nagy mozgatóidegsejtek károsodnak, illetve halnak el.
A gyenge virulenciájú Talfan vírustörzsek okozta esetekben miért rothad a száj szája szövettani elváltozások ugyanilyen jellegűek, de kevésbé súlyosak, az idegsejtek többnyire nem halnak el, ezért az elváltozások reverzíbilisek. A 2-es szerotípusú törzsek okozta betegség során a gerincvelői elváltozások hasonlóak, mint a típusos tescheni betegség során, az agyvelőben azonban mind a fehér mind pedig a szürkeállományban észlelhetők gyulladásos és regresszív elváltozások.
A klinikai tünetek alapján csupán a betegség gyanúja állapítható meg. A biztos kórjelzéshez szükség van szövettani vizsgálatokra és a vírusoknak Helikészítmények férgekhez agy-és gerincvelőben való kimutatására direkt IF vagy IP próbailletve a vírusnak az agyvelőből történő kitenyésztésére és szerológiai azonosítására.
5 betegség, amitől büdös lesz a szája
A vérsavóban VN-próbával emelkedő titerben típusspecifikus galandféreg féreg keszeg mutathatók ki.
A Talfan vírustörzsek szerológialilag nem különíthetők el a típusos fertőző sertésbénulást okozó törzsektől.
A kórjelzésben támpontot adhat, hogy a Talfan betegség többnyire csak 1—3 hetes malacokra korlátozódik és 4 hónaposnál idősebb sertésekben még mesterséges fertőzéssel sem okoz betegséget Széky és Szent-Iványi, Az idegrendszeri tüneteket okozó egyéb enterovírus szerotípusok egymástól és az 1-es szerotípustól VN-próbával megkülönböztethetők.
Az elkülönítő kórjelzés szempontjából minden olyan sertésbetegség szóba jön, amely idegrendszeri tünetekkel jár, így egyebek mellett az Aujeszky-betegség idegrendszeri tünetek főleg fiatal malacokban láthatók, ezek görcsök, nem pedig petyhüdt bénulások stb. A fertőző sertésbénulás nálunk bejelentési kötelezettség alá tartozik. A behurcolás a fertőzött területekről történő élő sertés és sertés eredetű nyers termékek behozatalának a tilalmával előzhető meg.
A fertőzési gócot a beteg sertések leölésével, a fertőzöttek levágásával és termékeik hőkezelésével, a fertőzésre gyanúsak 40 napos megfigyelési zárlat alatt tartásával kell felszámolni. Korábban a fertőzés szóródásának megakadályozására, preventív célból előbb inaktivált majd attenuált vírust tartalmazó vakcinákat is igénybe vettek. A Talfan vírus ellen speciális védekezési intézkedésekre nincs szükség. A fertőzött állományokban rövid idő alatt átvészeléses immunitás alakul ki és a colostralis ellenanyagok megvédik a malacokat a fogékony életkorban a klinikai tünetek kialakulásától.
Az egyéb szerotípusok okozta klinikai tünetek megjelenésekor célszerű az állományt ugyanúgy felszámolni, mint a típusos fertőző sertésbénulás esetén.
A sertés hólyagos betegsége A sertés enyhe lázas általános tünetekkel, főleg a lábvégeken, ritkábban a túrókarimán és a száj nyálkahártyáján is hólyagok képződésével járó betegsége swine vesicular disease, SVD. Klinikailag igen hasonlít a ragadós száj- és körömfájáshoz, de különbözik tőle abban, hogy a tünetek enyhék és csak pasziánsz bajnokság sertés betegszik meg.
Történet, előfordulás. A betegséget először ban két észak-olaszországi sertéshizlaldában észlelték és jóindulatú száj- és körömfájásnak hitték, mígnem kiderült, hogy a kórokozó enterovírus Nardelli és mtsai. Ezt követően a betegséget megállapították Hong Kongbanmajd számos európai országban is, de rövid idő alatt mindenütt felszámolták. Jelenleg a betegség szórványosan fordul elő, többnyire Hong Kongban és környékén, Európában pedig esetenkénti behurcolásokat követően ismételten Olaszországban, de ritkán másutt is.
Hazánk a fertőzéstől mentes. A vírus antigénjeit illetően egységes, a különböző időben és eltérő földrajzi régiókból izolált törzsek azonban monoklonális ellenanyagokkal több csoportba oszthatók Brocchi és mtsai.
