Szarvasmarha galandféreg egér. Országos Epidemiológiai Központ honlapja

Galandférgek – Wikipédia

Galandférgek Cestoda Közel három és fél ezer, az élősködő életmódhoz magasfokúan specializálódott féregfaj tartozik ebbe az osztályba. Testük általában fehér, sárgás vagy szürkés árnyalatú.

A galandférgek testfelépítése sok szempontból eltérhet az előzőekben tárgyalt két osztályétól. A gazdaállat speciális, de viszonylag állandó belső környezetéhez adaptálódtak. A galandférgeknek több olyan szerve visszafejlődött, eltűnt, amely a feltételezett örvényféregszerű ősöknél még megvolt. Leegyszerűsödött testfelépítésük jó példa arra, hogy az evolúció során nemcsak szarvasmarha galandféreg egér bonyolultabb, hanem egyszerű szervezetű fajok is kialakulnak.

Testük általában három részre tagolható.

Navigációs menü

Speciális testrészük a fej scolexamely a megkapaszkodást szolgálja. Rajta szívógödrök, szívókák, horgok, tüskeszerű nyúlványok lehetnek. Tipikus esetben a scolex után van egy nyaki germinatív zóna, amely az új ízeket proglottis hozza létre Hosszú, lapított testük kevés kivételtől eltekintve ízekre tagolt.

Az egyes ízek találkozási helyét egy felszíni barázda, és a vékonyabb izomzat jelzi. Az zászlós paraziták emberek számára tagolt test, az ízek láncolatának neve a sztrobila. Minden új proglottisz megjelenésével párhuzamosan a régebbiek hátrébb kerülnek, és a bennük található ivarszervek fokozatosan fejletté válnak.

III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.)

Testük védőburka tegumentum az előző taxonoknál megismert alapfelépítéshez hasonló A felszíni szinciciális plazmaréteg számos nyúlványt visel. Ennek elsődleges szerepe feltehetően a felszívó felület növelése. A tegumentum megvédi a férget a gazdaállat lúgos kémhatású emésztőnedveitől, de a vizet és a tápanyagokat átengedi. A galandférgek a pH szempontjából jó tűrőképességűek. Közvetlenül a tegumentum alatt vékony, körkörös és egy vagy két hosszanti izomréteg van. A kültakaró alatti parenchimát külső és belső rétegre tagolják az ott lévő erősebb hosszanti és körkörös izomkötegek.

Néhány dorzoventrális izomköteg is megfigyelhető. A különböző irányban futó izmoknak különösen fontos szerepük van a szkolexben, paraziták sterletben a megkapaszkodást biztosító szívókák, horgok mozgatását végzik.

Bélcsatornájuk valamennyi fejlődési állapotukban hiányzik, a tápanyagokat teljes mértékben a kültakarón át veszik fel. Lehetséges, hogy a gazdaállat bélcsövének belső falába befúródó szkolex olyan anyagok felvételére is képes, melyre a proglottiszok nem.

III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

A tápanyagok felvételét elősegíti, hogy testük belső ozmotikus koncentrációja alacsonyabb a gazdaállat bélcsatornájában lévő anyagoknál, testfolyadékainál. Testüknek magas a glikogéntartalma. A zsírsavtartalom a glikogén anaerob bontásából származik.

A gazdaállat bélcsatornájában lévő szénhidrátok fokozzák a növekedésüket és a petetermelést. A fehérjék esetleges hiányát jól elviselik. Gázcseréjük a kültakarójukon keresztül megy végbe. Az oxigént felhasználják, ha rendelkezésre áll, de az anaerob légzés dominál.

A glikogén anaerob lebontásakor széndioxid és különböző szerves savak keletkeznek. A kiválasztó szervrendszer gyűjtőcsatornái a test két szélén, dorzo- és ventrolaterálisan futnak szarvasmarha galandféreg egér, hozzájuk csatlakoznak a lángsejtekben végződő csatornácskák. Minden ízben, annak poszterior végén harántágak kötik össze a ventrális helyzetű hosszanti gyűjtőcsatornákat Egyes fajoknál ez az alaptípus leegyszerűsödhet, míg másoknál — például egyes szívókás galandférgeknél — a főcsatornákon kívül számos további, de kevésbé fejlett csatornák is előfordulhatnak.

Idegrendszerük központja, a szkolexben lévő ideggyűrű- és idegsejtcsoport. Ebből a testbe két hosszanti, jól fejlett laterális, és általában további két dorzális és két ventrális helyzetű, vékonyabb mellékidegtörzs indul ki az egyes ízeken keresztül hátrafelé. Minden íz legalább egy harántirányú összekötő ideggyűrűt tartalmaz. A szkolexben a kétlebenyű agydúc a transzverzális komisszúrák révén a legfejlettebb laterális törzsekhez és az ott lévő ideggyűrűhöz csatlakozik.

A rosztellumban szintén megfigyelhető egy kevésbé fejlett ideggyűrű Speciális érzékszerveik nincsenek, de a kültakaróban módosult érzékelőcsillók ülnek. Az érett ízek fejlett izomzatot, parenchimát és ivarszerveket tartalmaznak. Az utolsó, legérettebb, esetleg már leváló ízekben viszont gyakorlatilag csak a pete tárolására szolgáló, megnövekedett uteruszt és a parenchimát lehet megtalálni.

Szinte valamennyi galandféreg hímnős. Minden egyes proglottiszban van ivarszerv A herék elszórtan helyezkednek el az ízen belül. A cirrusz alakja, tüskézettsége faji jellegzetesség.

Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Kotlán Sándor.

A petefészek többnyire páros, elágazó felépítésű. Az ootype üregéből nyíló uterusz a legtöbb fajnál igen nagy, alakja fajra jellemző alakú, zsákszerű, elágazó vagy hálózatos felépítésű. A szarvasmarha galandféreg egér kiinduló vagina az ivarnyíláshoz vezet, rajta a párzás során felvett spermiumok tárolására szarvasmarha galandféreg egér ondótartály lehet.

Egyes galandférgeknél Bothriocephalus, Dipylidium, Moniezia egy ízben két ivarszerv-garnitúra van, így a proglottisz mindkét oldalán szarvasmarha galandféreg egér ivarpitvar. A hím ivarkészülék általában előbb válik éretté, így a petesejtek megtermékenyítése többnyire egy ízen belül nem megy végbe.

Általában két egyed termékenyíti meg egymást kölcsönösen, vagy ugyanazon egyed két íze között történik megtermékenyítés. A megtermékenyített peték az ivarnyíláson át jutnak ki a külvilágra, vagy a testvégen lévő petékkel telt íz válik le a sztrobiláról.

Azok a fajok, melyek uteruszukból folyamatosan adják le a petesejteket, és így az ízek nem válnak le rendszeresen, hosszúra megnőtt sztrobilával rendelkeznek. A peték általában igen ellenállók a környezeti hatásokkal szemben, gyakran hónapokig fertőzőképesek maradnak.

Kevés kivételtől eltekintve valamennyi galandféreg fejlődéséhez legalább egy, és általában gerinctelen köztigazdára van szükség. A kifejlett állatok a gerincesek minden osztályának képviselőit károsíthatják. Az emberek is fertőződhetnek. Erre főleg a trópusi területeken, a paraziták fejlődéséhez kedvező táplálkozási szokások és a higiéniás körülmények miatt kerülhet sor.

Tagolatlan galandférgek Caryophyllidea Az ide tartozó fajok teste a többi galandféregtől eltérően nem ízekből áll, hanem tagolatlan, szalag alakú. Fejükön valódi értelemben vett szívógödröket, szívókákat nem viselnek.

Az elülső testvég formája legyezőszerűen kiszélesedő, gyakran csipkézett.

Mi az echinococcosis? Az echinococcosis parazitás fertőző betegség.

Főleg édesvízi halak élősködői. Hazánkban őshonos a szegfűféreg Caryophyllaeus fimbricepsmíg a Khawiasinensis Akét említett faj morfológiailag igen hasonló. Kiszélesedő feji végük fodrozott, virágszirmokra emlékeztető nyúlványokat visel.

Castañé. We make livestock load and transport easy and more humane.

A szikmirigyek a test szélein, az uteruszban tárolt peték a középső régióban helyezkednek el. Köztigazdával fejlődnek. Aférgek a halak bélcsatornájában élnek, ahonnan a petéik a bélsárral jutnak ki a vízbe.

Akialakuló lárva coracidium a csővájó férgek, leggyakrabban a Tubifex tubifex testébe kerül, ahol belőle a procercoid, majd a plerocercoid lárva jön létre.

Ahal testébe a fertőzött Tubifex elfogyasztásával kerül be a plerocerkoid lárva. Aféreg a hal bélcsatornájában éri el az ivarérettségét. Abélben hámsérüléseket bélgyulladást okoz, a halak lesoványodnak, súlyosabb esetben a fiatal halak elhullanak.

A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát. Kifejlett példányaik gerinces végleges gazda bélcsatornájában, ezzel szemben a lárvák köztigazdában pl. A testtájak nevei megtévesztőek, hiszen az állatnak nincsen szája vagy bélcsatornája, ezért nem könnyű megállapítani, hogy vajon melyik a test feji vége.

A szívógödör falában nincs jól fejlett, erős, elkülönült izomzat, az csak a bőrizomtömlő kismértékben módosult része. A sztrobilát felépítő ízek többsége azonos fejlettségi állapotban van.

Egyes fajoknál a test tagolatlan, az ízek határa elmosódott. Az uteruszuknak általában a ventrális oldal középvonalában külön kivezető nyílása van.

Fejlődési ciklusuk során petéik a végleges gazda bélsarával kerülnek a vízbe. Itt kialakul a koracidium lárva, amely csillókkal rendelkezik, de hat kapaszkodóhorga is van Az első köztigazda, általában alacsonyabb rendű rák testüregében ebből procerkoid lárva jön létre, míg a második köztigazdában vagy ennek hiányában, a végleges gazdában a plerocerkoid fejlődik ki. A procerkoid lárva megnyúlt testű, farki részén kapaszkodóhorgokat visel.

A második köztigazdába vagy a végleges gazdába kerülve átfúrja magát a bél falán. Ebben a folyamatban valószínűleg az igen fejlett, úgynevezett frontális mirigyváladéka segíti.

Galandférgek

Megtelepszik az izomzatban vagy a testüregben. Átalakul megnyúlt testű plerocerkoiddá, amelynek feji végén már kialakul a szkolex. Az ivarszervek kivételével valamennyi, a kifejlett állatban is meglévő belső szerv kezdeménye megtalálható benne.

Az ivarszervek csak a végleges gazdába kerülve alakulnak ki. A végleges gazda az egyetlen vagy a második köztigazda elfogyasztásával fertőződik, ahol a plerocerkoid kifejlett féreggé alakul. A Bothriocephalus acheilognathi a Távol-Keletről behurcolt parazita Valamennyi hazai pontyfélében megtalálja életfeltételeit, de szarvasmarha galandféreg egér a pontyot károsítja.

Szabadforgalmú gyógyszerek / vény nélkül - Belső féreghajtók

Jellegzetes formájú szkolexén két sekély üregű, megnyúlt alakú szívógödör van, amelyek segítségével megtapad a hal belében. A kifejlett alakok teste 15—20 cm hosszú lehet. Mechanikusan károsítják a bél nyálkahártyáját, gyulladásos folyamatot okoznak. Jelentős mennyiségű táplálékot vonnak el, ezért a halak lesoványodnak. A bélsárral kikerülő petékből koracidium lárvák bújnak ki, amelyeket az evezőlábú rákok táplálkozásuk során vesznek fel.

Testüregükben a lárva továbbfejlődik procerkoiddá. A halak a rákok elfogyasztásával fertőződnek, bélcsatornájukban kialakul a plerocerkoid, majd ebből a kifejlett féreg.

A: fejlődésnek indult zigóta, B: koracidium, C: procerkoid, D: plerocerkoid, E: kifejlett féreg Vogel, Rosen és más szerzők nyomán módosítva A szíjgalandféreg Ligula intestinalis kifejlett alakjai A bélsárral kiürült petékből kialakuló koracidiumot a köztigazda evezőlábú rákok veszik fel, bennük kialakul a procerkoid.

A rákokat elfogyasztó pontyfélékben, azok szarvasmarha galandféreg egér több mint egy évig fejlődnek a plerocerkoid alakok. Testméretük több tíz centiméteres is lehet. Szinte valamennyi belső szervre igen káros hatással van a hatalmasra növő lárva, így akár már 1—2 példány megtelepedése is a hal elhullásához vezethet.

A fertőzés következtében legyengült, a vízfelszín közelében lassan mozgó halakat elfogyasztó madarakban kialakul a kifejlett féreg. Ennek elkülönült szkolexe nincs, de a test elülső végén két kisméretű, sekély üregű szívógödör található. Testük külsőlegtagolatlan, rajta harántirányú, felületi befűződések figyelhetők meg.

A hosszanti sorba rendezett ivarszervek kivezető nyílásai a test hasi oldalán egymás után következnek. A: szíjgalandféreg Ligula intestinalisB: Bothriocephalus acheilognathi Bihovszkij, Edelényi és Molnár nyomán kissé módosítva Szívókás galandférgek Cyclophyllidea A helminták érett stádiumát nevezzük galandférgek fajokban leggazdagabb rendje.

Szkolexükön négy jól fejlett, erős, elkülönült izomzattal bíró szívóka van, amelyek segítségével erősen meg tudnak tapadni a gazdaállat bélcsatornájának falán Egyes szarvasmarha galandféreg egér szkolexének csúcsán lévő nyúlványon, ormányon rostellum horogkoszorú található, amely még biztonságosabb megkapaszkodást eredményez. A sztrobilát alkotó ízek különböző fejlettségi állapotban vannak. A szikmirigy kompakt és az íz hátulsó felében helyezkedik el. Az ivarnyílás általában az íz laterális szélén van.