Rossz lehelet pszichológia, Súlyos általános betegség jele is lehet
A rossz szájszag az egyik legkellemetlenebb tünetek egyike, mely akár súlyos szorongást is okozhat az érintetteknél, és a környezet se tolerálja.
Mi okozza a szájszagot? A kellemetlen szájszag oka az esetek legnagyobb részében közvetlenül a szájban keresendő. A száj nyálkahártyáján, elsősorban a nyelven található baktériumok kezdik meg az elfogyasztott táplálék feldolgozását.
7+1 ellenszer a kellemetlen szájszag ellen
A fehérjéket alkotó aminosavakat többek között kéntartalmú vegyületekké alakítják, a kellemetlen szag főleg ezekből a vegyületekből származik. A baktériumok melyek folyamatosan megtalálhatóak a szánkban, sőt nélkülük nem is működne megfelelően a szervezetünk időnként elszaporodhatnak, főként akkor, ha a száj nyálkahártyája kiszárad.
- Melyik napon tűnnek el a férgek
- Tabutéma: a rossz szájszag | TermészetGyógyász Magazin
- Súlyos betegség tünete lehet a rossz lehelet
- Szájszag: mikor pszichés eredetű, és mikor jelez betegséget? - EgészségKalauz
- Kis fehér féreg a székletben
- A rossz lehelet 11 lehetséges oka | BENU Gyógyszertárak
A szájszárazság hátterében számos dolog állhat, a túl kevés folyadék fogyasztásától a túl sok kávéigaz alkoholfogyasztásig, a dohányzásig. Éjszaka, alvás alatt pedig a szervezetünk kevesebb nyálat termel, ez vezethet a reggeli rossz leheletig.
Egyéb tényezők is okozhatják a száj kiszáradását rossz lehelet pszichológia a nyáltermelődés csökkentését, ennek következtében pedig a baktériumok elszaporodását, például gyógyszerek, sőt egy egyszerű megfázás is, amikor az orrunk eldugul és kénytelenek vagyunk a szájon keresztül levegőt venni. A fog- és ínyproblémák, - gyulladásoka nem megfelelő szájhigiénia is okozhatják a száj bűzösségét.
Emellett mindenki ismeri azt a jelenséget, hogy bizonyos ételek fogyasztása után jóval kellemetlenebb a leheletünk.
Jóval ritkábban, de előfordulhat, hogy a kellemetlen szájszag forrása valójában nem is a szájban található. Kellemetlen szagokat okozhat az orrnyálkahártya krónikus gyulladása, a mandula betegségei például a gyakran visszatérő, nem megfelelően kezelt mandulagyulladás, vagy a mandulakőnek nevezett jelenséga nyelőcsőproblémák és a refluxbetegség.
Szimpatika főoldal
Egyéb krónikus betegségek is okozhatnak rossz szájszagot, így a cukorbetegség, a vesebetegségek, a krónikus májelégtelenség, a tüdőt érintő fertőzések vagy a halszag-szindrómának nevezett tünetegyüttes trimethilaminuria. Ez utóbbi esetekben a kellemetlen leheletet más, jóval jellegzetesebb tünetek is kísérik, melyekből könnyebb a betegségre következtetni.
A szájszag betegséget is jelezhet Forrás: Shutterstock A gyümölcsös szájszag a cukorbetegség jele A száj bűzösségét önmagában nem lehet diagnosztizálásra alkalmazni, ráadásul a szájszag sokszor igen szubjektív. Amennyiben az egyszerűbb módszerek rendszeres fogmosás, a kellemetlen szagokat előidéző ételek mellőzése, az esetleges fogászati problémák kiderítése és kezelése nem hoznak eredményt, a rossz szájszagot tovább lehet vizsgálni, elsősorban egy haliméter nevű készülék segítségével, mely a kilélegzett levegőben található kénvegyületek mennyiségét elemzi.
Kamaszkori kellemetlenségek — szájszag, lábszag, izzadás? Tegyünk ellene! Egészség - Ez lehet az ok és bevált módszerek a megszüntetésükre!
A szájszag jellege is utalhat az azt előidéző betegségre, pl. Ide kattintva további tippeket talál, hogy szabadulhat meg a rossz lehelettől. Négyből egy szájszag pszichés eredetű Érdemes megjegyezni, hogy az esetek mintegy negyedében inkább pszichés probléma áll a háttérben, nem pedig valódi kellemetlen szájszag. Sokan úgy rossz lehelet pszichológia, hogy büdös a leheletük, annak ellenére, hogy ezt nem támasztja alá semmi, például egy őszinte ismerős objektív véleménye.
Több különböző baktériumtelep együttese képez bakteriális plakkot, vagyis baktérium mikrokolóniákból álló biofilmet. A plakkot alkotó mikroorganizmusok száma, elhelyezkedése, jellegzetes anyagcsere aktivitása határozza meg annak az anyagcsere végtermékeknek a kialakulását, mint például a hidrogén szulfát, tiolok, merkaptánok, aminek jellegzetesen kellemetlen szaga miatt fordul a beteg orvoshoz. A bűzös leheletet az orvostudomány az alábbi formákban említi: Foetor ex ore: bűzös lehelet —csak nyitott száj mellett érezhető, okozója szájüregi probléma Halitózis: a kilélegzett levegő kellemetlen szagú, csukott szájjal történő kilélegzés esetén is Parosmia: szagok hallucinációja különböző ideggyógyászati és pszichiátriai betegségekben Lehetséges okok: A rossz lehelet leggyakoribb oka baktériumtelep, ami valamilyen anyagon tenyészni tud. A szájüregi plakk elsősorban a fogak felszínén alakul ki, de felfedezhető a fogínyárokban, valamint a nyelv hátsó felszínén a nagy ízlelőbimbóknál.
A halitofóbiának nevezett tünetegyüttes a rossz szájszagtól való kóros félelem, mely akár szorongást, depresszióta szociális kapcsolatoktól való indokolatlan rettegést is okozhat. Ilyen esetben nemcsak a szájhigiéniás szokások megváltoztatására, de pszichológus segítségére is szükség van a félelmek feloldásához. Forrás: EgészségKalauz.
