Rossz lehelet bélproblémák

Nem csak ápolatlanság okozhatja az egyik "legcikibb"problémát Publikálás dátuma Nehéz megállapítani Nem biztos, hogy tisztában vagyunk vele, de az ellenkezője is előfordul: férgek és peled hisszük, rossz a leheletünk.

Intő jel, ha beszélgetés közben az emberek megdörzsölik az orrukat vagy hátrébb lépnek. A legegyszerűbb kiderítési mód, ha megkérdezünk valakit. Ha ezt túlságosan kínosnak érezzük, nyaljuk meg a csuklónk belső felét vagy a kézfejünket, és egy perc múlva szagoljuk meg.

A kellemetlen szájíz és szájszag okai

A nyelvünk is jó jelző lehet, ha fehéres filmréteg vonja be, valószínűleg a leheletünk is kellemetlen. Használhatunk fültisztító pálcikát is: töröljük meg vele óvatosan a nyelvünk hátsó részét, majd szagoljuk meg.

Ha besárgul, az a nyelven lévő kénvegyületekre utal, amelyek a szájszagért is felelősek - írja a HáziPatika. Mi okozza?

Rossz lehet a lehelet, ha nem eszünk, nem iszunk, vagy reggel kimarad a fogmosás.

Súlyos betegség tünete lehet a rossz lehelet

Bizonyos ételek fogyasztása után hiába mosunk fogat, órákkal később is kellemetlen illatot áraszthatunk. A dohányzás, az alkohol- és a kávéfogyasztás, de az alacsony szénhidráttartalmú diéta is okozhat rossz leheletet. A cukor amellett, hogy hizlal, fogszuvasodás okoz és ezáltal még a szánkat is büdössé teszi, ezért étkezés után, ha nem tudjuk kiöblíteni a szánkat, kapjunk be egy cukormentes rágógumit.

Illusztráció: AFP Tartósan rossz leheletet leggyakrabban a száj nyálkahártyájának kiszáradása, vagyis az okozza, hogy nem iszunk elég vizet vagy száraz levegőjű környezetben vagyunk.

Súlyos betegség tünete lehet a rossz lehelet Szerző: WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró A rossz szagú lehelet azon túl, hogy igen kellemetlen a vele együtt élőnek, sőt még távolabbi környezetének is, számos betegség tünete is lehet.

Ilyenkor a szervezet csökkenti a nyálkiválasztást, a nyelvünkön lévő baktériumok elszaporodnak. A nem megfelelő szájhigiénia is rossz szájszaghoz vezet, hiszen a fogak között megtapadó, el nem távolított ételmaradványok bomlásnak indulnak. Benkő Krisztina, az Oxygen Medical fogorvosa a Népszavának elmondta, elsősorban a fogak között és a nyelven elszaporodó baktériumok, a lepedék, a fogkő, a bölcsességfogak körüli mély tasakokban, vagy a nagy, mély, szuvas üregekben, gyökerekben elszaporodott baktériumok lehetnek a rossz lehelet szájüregi okai.

Az elegendő nyál hiánya fogszuvasodáshoz is vezethet, ami szintén szájszagot okoz.

Hogyan szüntethető meg a szájszag és a rossz lehelet?

A plakk, a rossz lehelet bélproblémák rátelepülő ragadós bevonat összegyűjti a baktériumokat, amelyeket napi két fogmosással és a szűk résbe is beférő fogselyem használatával ki lehet tessékelni.

A szájvíz extra védelmet rossz lehelet bélproblémák a baktériumok ellen, de a szájöblítés vízzel is hasznos, különösen étkezés után ajánlott, mert megszabadít a fogak zugában megakadó ételmaradványoktól.

A nyelven lévő lepedékben tanyázó baktériumoktól úgy lehet legkönnyebben megszabadulni, hogy a fogkefével óvatosan átsimítjuk a nyelvet — olvasható a HáziPatikán. A lepedék a fogakon, ínyen, sőt nyelven összegyűlő, ragacsos, vékony filmréteg, amely elsősorban baktériumokból áll.

Több különböző baktériumtelep együttese képez bakteriális plakkot, vagyis baktérium mikrokolóniákból álló biofilmet. A plakkot alkotó mikroorganizmusok száma, elhelyezkedése, jellegzetes anyagcsere aktivitása határozza meg annak az anyagcsere végtermékeknek a kialakulását, mint például a hidrogén szulfát, tiolok, merkaptánok, aminek jellegzetesen kellemetlen szaga miatt fordul a beteg orvoshoz. A bűzös leheletet az orvostudomány az alábbi formákban említi: Foetor ex ore: bűzös lehelet —csak nyitott száj mellett érezhető, okozója szájüregi probléma Halitózis: a kilélegzett levegő kellemetlen szagú, csukott szájjal történő kilélegzés esetén is Parosmia: szagok hallucinációja különböző ideggyógyászati és pszichiátriai betegségekben Lehetséges okok: A rossz lehelet leggyakoribb oka baktériumtelep, ami valamilyen anyagon tenyészni tud. A szájüregi plakk elsősorban a fogak felszínén alakul ki, de felfedezhető a fogínyárokban, valamint a nyelv hátsó felszínén a nagy ízlelőbimbóknál.

Amennyiben ez több rétegben is rárakódik a fogakra, ínyre, a nyálban található ásványi anyagokkal is összekeveredve, fogkő jön létre. Az, hogy kinél mennyi lepedék rakódik le a fogakra, illetve az ínyre, valamint, hogy ebből pontosan mikor lesz fogkő, egyénenként változó.

Benkő Krisztina a megfelelő fogtisztításhoz elektromos fogkefét ajánl, és azt, hogy a fogközöket fogselyemmel, interdentális tisztítókefével mossuk.

Fontos, hogy rendszeresen járjunk szájhigiéniai kezelésekre: szedessük le a fogköveket, lepedéket, fertőtleníttessük át a tasakokat, a szuvas üregeket tömjük be, távolíttassuk el a rossz fogakat és szükség esetén a bölcsességfogakat is.

Ha ezek után pár napon belül nem érezhető javulás, lejjebb kell menni, általános orvosi vizsgálatokra van szükség. Nagyon sok krónikus betegség jár ugyanis kellemetlen lehelettel, sőt bizonyos esetekben a jellegzetes szájszag a diagnózis felállítását is segítheti — cukorbetegség esetén acetonos-édeskés a lehelet, az ammóniaszag pedig vesebetegségre utalhat. Rossz szájszagot okozhatnak a fül- orr- és melléküreg betegségei, garatproblémák, mandulagyulladás, gyomor- és bélproblémák, reflux és felborult anyagcsere-egyensúly, de akár daganatos betegségek is.

Mit tegyünk?

Szájszag ellen házilag

Fluirodos szájápolókkal a nyelvünket is tisztítsuk! Öblögessünk szájvízzel!

Használjunk "természetes fogkeféket": együnk joghurtot, ropogtassunk fahéjat, almát vagy zellerszárat! Rendszeresen járjunk fogorvoshoz! Ha a fogmosás nem elég Illusztráció: pexels.

Az olajos öblögetésnek évezredes hagyománya van, hívei szerint számos egészségügyi problémát megelőzhetünk a segítségével, mert az olajba ragadó baktériumokat kiköpjük.