Paraziták a szitakötők szárnyain

A faj világszinten elterjedt, az Antarktiszt leszámítva, minden kontinensen megfigyelték már. Magyarországon csak kis számban fészkel, azonban — között egyetlen pár sem költött hazánkban.

Állattan | Digitális Tankönyvtár

A világállomány a as években összeomlott, a nagy mennyiségben használt és napjainkra már betiltott növényvédő szerek használata miatt. A vegyszerek valamint maradványaik felhalmozódtak a zsákmányállatokban, így a táplálékláncon keresztül elérték a ragadozó szervezeteket. A vándorsólyom újbóli fészkelését ben regisztrálták először, azóta folyamatosan növekszik az állománya az országban. Az újbóli megtelepedés A vándorsólyom a sólyomfélék családjába tartozó, nagyjából varjú nagyságú ragadozómadár; a tojók mintegy egyharmaddal nagyobbak a hímeknél.

Az idősebb madarak feje és barkója fekete, háta és szárnya sötétszürke, a hasa pedig fehéres színezetű. Ez a ragadozó főleg — közepes méretű - madarakra vadászik, akikre repülés közben, a levegőben csap le.

Először körözve magasba emelkedik, majd a magasból veti magát kiszemelt áldozata után.

Hatlábúak Hexapoda A hatlábúak teste három nagy, rendszerint egymástól jól elkülöníthető tájékra tagmata tagolható Ezek: a fej caputa tor thorax és a potroh abdomen. A fej hat egyes vélemények szerint öt szelvény összeolvadásából keletkezett. A torszelvények száma három.

Áldozatát azután legtöbbször lerúgja a levegőből, majd a földön, csőrének egy mozdulatával végez vele. Fészket nem épít, tojását sziklapárkányokra, vagy más ragadozómadarak elhagyott fészkébe rakja. Párja mellett élete végéig kitart.

Repülési időszak hazai tapasztalatok alapján : május közepe — november eleje olykor tovább is Téveszthetőség, jellemzés, változatosság Sympetrum-fajok azonosítása általában nagyobb odafigyelést igényel. Olykor előfordul, hogy kisebb termetű Orthetrum-fajok, elsősorban az. A fajok azonosítását képes határozókulcs is segíti. Érdemes azért megjegyezni, hogy a combtövek a fekete lábú fajoknál is gyakran világosak, illetve előfordul, hogy az első lábak combjain belül világos rész, sáv van. Célszerű tehát a középső, illetve hátsó lábakat nézni, főleg a lábszár részeket.

Óriás szitakötő Anax imperator Hazánk legnagyobb szitakötője nevét, az akár 10 cm-t is elérő szárnyfesztávolságával érdemelte ki. A felemásszárnyú szitakötők nemzetségének tagjaként nagy szárnyait képes külön-külön, eltérő szögben mozgatni, így nem csak előre, de hátrafelé is repül, sőt egyhelyben is tud lebegni. Minden kifejlett egyed repüléssel jelezi territóriuma határait.

Paraziták a szitakötők szárnyain levegőben ejti el áldozatait, ott történik a párosodás, a hímek pedig revírt védenek a nádasok körül.

Párosodás után a nőstények magányosan rakják le petéiket vízinövényekre vagy a víz felszínén lebegő nádszálakra. A lárva -- akár négy éven keresztül -- tökéletlen átalakulással fejlődik, ami tulajdonképp a bábállapot kimaradását jelenti.

Tartalomjegyzék

A lárvák a vizek vérmes ragadozói, fogóálarccal kapják el áldozatukat, kezdetben férgeket, rovarlárvákat, puhatestűeket, később ebihalakat és kisebb halakat is. Tipikus nyári szitakötőként júniustól augusztusig repül. Felhős időben visszahúzódik a nádasba, bokrokba, de enyhe estéken egészen alkonyig repülhet.

Parazita

Nappal saját ragadozóit kerüli. Akár 60 napig is élhet, de az átlag imágóéletkor 14 nap, mivel a nádi és erdei énekesmadarak előszeretettel fogyasztják. A szitakötők mezőgazdasági megítélése kettős, ugyanis a lárvák a halgazdaságok ivadékhalait ritkítják, míg a gyertyák a pinwormok ellen szitakötők akár a víztestektől távol is rengeteg káros rovart pl: böglyöt zsákmányolnak.

Néha olyan nagyméretű prédát is elejtenek, mint egy lepke vagy egy másik szitakötő faj egyede.

Navigation

Széles körben elterjedt faj, megtalálható Európa nagy részén, de paraziták a szitakötők szárnyain Közel-Kelettől, Nyugat-Ázsián át az Aral-tóig, valamint Afrikában is honos. Az óriás szitakötővel, de még inkább annak lárvájával vízvizsgálati programjainkon találkozhatnak.

Mára már csak helyen él földikutya az országban, így az állat közvetlenül a kihalás szélén áll. Ezért az egyedek fokozottan védettek, természetvédelmi értékük 1 Ft. A tavalyi év kiemelkedő szenzációja volt, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén, Albertirsán felfedeztek egy új állományt ebből a veszélyeztetett nagyfajból.

A genetikai vizsgálatok mára kimutatták, hogy az albertirsai földikutyák több százas állománya a délvidéki földikutya kisfajhoz tartozik, annak világállományát emeli duplájára. A földikutya mintegy 20 cm hosszú, — g tömegű rágcsáló. Táplálékát gumók, gyökerek, hagymák alkotják.

Sympetrum meridionale (Selys, 1841) – Sárgatorú szitakötő

Teste hosszúkás, hengeres, hátsó végén lekerekített. Bundája lágy és tömött, uralkodó színe a hamu- vagy palaszürke. Első ránézésre is látható, hogy szeme és füle hiányzik. A fülek a fej két oldalán elzárható fülnyílás formáját öltik, de a szemeket bőr és szőr takarja, az állat teljesen vak.

Mivel egész életét a föld alatt tölti, a szemnek nem is venné sok hasznát. Lent a sötétben kitűnő szaglása, kiváló hallása és a Föld mágneses terének érzékelése révén tájékozódik. Járatai kialakításához szájából kiálló, hatalmas metszőfogait használja. Az állandó járatok rendszerint mélyen húzódnak, ahol az állat mindig biztonságban érezheti magát.

A szitakötőkről általában

Ezeknek a járatoknak a fala rendkívül kemény, mert az állat ide döngöli a felesleges földet. Az ideiglenes vagy táplálkozójáratok a talajfelszín közelében, a gyökérzónában futnak, innen az állat a felesleges földet földikutyatúrások formájában a felszínre tolja. Az ideiglenes járatok az állandóakból nyílnak, de használat után az állat többnyire eltömi őket. Téli álmot nem alszik, télen a fagymentes, mélyebb járatokba húzódik, és az éléskamrájából táplálkozik.

Szitakötők – Wikipédia

A magyarországi földikutya-populációk genetikai vizsgálata igen meglepő tényeket tárt fel. Bebizonyosodott, hogy a Kárpát-medencében öt - egymástól genetikailag nagymértékben különböző, éppen ezért egymással szaporodni sem képes - földikutyafaj honos.

A kárpát-medencei földikutyák napjainkban Európa legveszélyeztetettebb emlősfajai közé tartoznak. Virágos kőris Fraxinus ornus Ez a mannakőrisként is ismert lombhullató fafaj, elnevezését feltűnő virágairól, valamint az ágairól gyantaszerűen csurgó nedvéről kapta, amelyet orvosi célokra is felhasználnak.

A beszárított cukros nedv, azaz a manna hashajtó hatású. Dél-Olaszországban és Szicíliában kifejezetten gyógyszerészeti hasznosításért termesztik.

• A férgek testben való megjelenésének jelei
• Orrcsepp paraziták

Tipikus élőhelye a Mediterráneum, Dél- és Közép-Európa száraz, sziklás lejtői, elegyes erdői. Magyarország az elterjedésének északi határterülete, de az éghajlatváltozás következtében várhatóan terjedni fog észak felé, így a felmelegedésnek egy potenciális jelzőjeként is tekinthetünk rá.