Kenet a mikroflóra eredményén
Jelenléti vagy hiánypróba esetén pozitív ahol általában kerekféreg tojások találhatók tenyésztés, ha a leoltott hat csőből legalább egy Pseudomonas aeruginosa-nak minősül az azonosítás során.
MPN-meghatározás során a pozitívnak minősült tenyészetek alapján számítjuk ki a Pseudomonas aeruginosa számot. Telepszámlálás esetén a jellegzetes telepekről eldöntjük, hogy melyek igényelnek részleges, és melyek teljes körű azonosítást. Származhatnak friss bélsár-szennyezettségből, de a külvilágban hosszabb időn át is életképesek maradhatnak, ezért nem feltétlenül bizonyítják a friss fekális kontaminációt.
Hőkezelt élelmiszerekben termorezisztenciája következtében előfordulhat, ezért jelezheti a hőkezelés elégtelenségét vagy az utószennyezést.
Az Enterococcus faecalis a nem spórás baktériumok közül igen ellenálló a környezeti behatásokkal szemben, így a fertőtlenítőszerekkel szemben is, ezért jó indikátora az eszközök és felületek tisztításának, fertőtlenítésének. Ha mennyisége élelmiszerben eléri a nagyságrendet, akkor ételmérgezést is okozhat.
Egyesek úgy vélik, hogy egyéb ágens okozza a megbetegedést, viszont ilyen esetekben csak az ellenálló enterokokkuszokat lehet már kimutatni. Az enterococcusok számának meghatározása Élelmiszer-mikrobiológiai szempontból fontos fajok az Enterococcus faecalis beleértve a var.
A döntő vizsgálat történhet MPN-módszerrel, vagy telepszámlálással.
Betekintés: Dr. Barcs István - A mikrobiológiai leletek értelmezése
Az MPN-módszernél hígításonként 1—1 cm3 mennyiségeket oltunk 3—3 Raj- vagy Litsky-Mallmann-féle nátrium-azidot tartalmazó enterococcus dúsító táptalajba, majd a csöveket 37 oC kenet a mikroflóra eredményén 48 órán át inkubáljuk. Pozitívnak értékeljük a zavarosodást, illetve a sárga színátcsapást mutató tenyészeteket. Kenet a mikroflóra eredményén a hígításokból 0,1 cm3 mennyiséget szélesztünk nátrium-azidos vagy nátrium-azidos véres Packer-agar lemez felületére, majd 37 oC-on 48 órán át inkubáljuk azokat.
Enterokokkusz gyanúsnak tekintjük a lemezek felületén kifejlődött 0,5—1,0 mm átmérőjű, kerek, kissé elődomborodó felszínű, sima, esetleg kissé csipkézett szélű, szürkésfehér-szürkéskék színű, Packer-agaron gyakran hemolízises udvarral övezett telepeket.

Azonosítás során első lépésben a Gram-festést kell elvégezni, MPN-módszer esetén közvetlenül a zavarosodást illetve sárga színátcsapást mutató levestáptalajokból, szilárd táptalajok esetén pedig minden gyanús teleppel. Pozitív esetben élénk pezsgés vagy habzás figyelhető meg, negatív esetben pedig — legfeljebb a hidrogén-peroxid önbomlása következtében — kismértékű buborék képződés látható.
Annelid paraziták táptalajokról levett telepekkel — lemezenként öttel — tárgylemez-próbát végzünk. Az enterokokkuszok mindig kataláz negatívak. A hőtűrőképesség vizsgálatánál a Gram-festéssel és a kataláz-próbával gyanúsnak bizonyult tenyészetekből kacsnyi mennyiséget oltunk át 1—1 húslevesbe, majd 37 oC-on 24—48 órán át tartó inkubáció után a leveseket 30 percen át 60 oC-os vízfürdőben hőkezeljük, majd belőlük alapos összekeverést követően újabb levesekbe végzünk leoltást, melyeket az eredetihez hasonló körülmények között inkubálunk.
Inkubálás után a zavarosodást mutató tenyészetekkel ismét elvégezzük a kataláz-próbát és ennek negatív eredménye alapján a tenyészetet enterokokkusznak minősítjük. Az enterokokkusznak minősített csövek számának alakulását a Hoskins-féle táblázat alapján értékeljük.
Telepszámláláskor megszámoljuk a lemezeken kifejlődött 10 és közötti jellegzetes kolóniákat, majd az 5 azonosításnak alávetett telep eredményének arányában adjuk meg az enterokokkuszok számát.

A szalmonellák nem bontják a laktózt, a szaharózt, a szalicint, az adonitot és a karbamidot, bontják viszont a glukózt, a mannitot, a maltózt és a szorbitot sav, esetenként pedig gáztermelés mellett. A szerotípusok többsége kénhidrogént termel, triptofánból indolt nem képez, a nitrátokat nitritté redukálja.
Rákszűrés (citológia) értelmezése
A fajlagos szalmonella-antisavókkal a rá jellemző szerológiai reakciókat adja. A szalmonellák biokémiai reakcióinak előfordulási valószínűségét a 7. A minta előkészítése: steril húsdarálón kétszer ledarálni és összekeverni, majd azonnal leoltani. Szükség esetén a homogenizátum 0—5 oC hőmérsékleten legfeljebb 1 órán át tárolható.
Néhány közülük normális, és egy teljesen egészséges nő hüvelyében biocenózis. Bizonyos baktériumok jelenléte, valamint az opportunista baktériumok megnövekedett tartalma egy patológiás folyamat jelenlétét jelzi. A mikroflóra kenetének helyes értelmezése a nőknél nagyon fontos a betegség előzetes diagnózisának szakaszában. Tehát a mikroflóra kenetje lehet ilyen levélszimbólumok és rövidítések: "V" a hüvely vagy vagina rövidítése.
A minta mennyisége: legalább g előkészített vizsgálati anyagból 25 g-ot kell bemérni homogénező készülék steril edényzetébe. Felület vizsgálata esetén cm2 felület lemosásával nyert tupfer mintából vagy ismert térfogatú öblítő folyadékból indulunk ki. Tenyésztési módszerek Direkt tenyésztés: kétféle szelektív és differenciáló táptalajra szélesztünk, majd ezeket 24 órán át 36±1 oC hőmérsékleten inkubáljuk.
Közvetlen dúsítás: paraziták az emberi torok kezelésében vizsgálati anyagot közvetlenül visszük a dúsító táptalajokba, majd együtt homogénezzük azokkal. Elődúsítással kombinált dúsítás: a vizsgálati anyagot pufferolt peptonvízzel homogénezzük, 1 órán át szobahőmérsékleten tartjuk, ha szükséges, akkor a pH-értéket semlegesre korrigáljuk, majd 36±1 oC hőmérsékleten 6—16 órán át inkubáljuk.
Az inkubálás után az elődúsítóból 10—10 cm3 mennyiségeket oltunk a közvetlen dúsításnál már említett táptalajokba, majd az kenet a mikroflóra eredményén leírt idő és hőmérséklet mellett inkubáljuk.
A salmonellák kimutatása A dúsítók kioltása szelektív és differenciáló agarlemezekre: az inkubálási idők eltelte után mindkét dúsítóból két-két szelektív és differenciáló agarlemezre végzünk kiszélesztést. Az egyik táptalaj a Drigalski-féle, a másik pedig a brillantzöld-fenolvörös agar.
Mikrobiom – Wikipédia
A 36±1 oC hőmérsékleten 1 napig inkubált lemezeken megvizsgáljuk a szalmonella-gyanús telepek jelenlétét. Drigalski-féle agaron a jellemző telepek élénk sötétkékek, esetleg kissé szürkék, brillantzöld-fenolvörös agaron pedig lilás színűek. Újabban a Drigalski-féle agar helyett az érzékenyebb és szelektívebb Rambach-agart használják. A Rambach-agar a propilénglikol bontás és a ß-galaktozidáz enzim kimutatása alapján differenciál. Kenet a mikroflóra eredményén a táptalajon a gyanús telepek piros színűek, de egyes fajok esetében színtelen telepek kialakulása tapasztalható S.
A kóliformok ezen a táptalajon kékeszöldek, míg a Proteus és a Shigella nemzetségbe tartozó baktériumok pedig színtelenek. A táptalajokon kifejlődött 5—5 jellegzetes és nem teljesen jellegzetes telepet tápagarra szélesztünk, hogy biztosan színtenyészetet nyerjünk.
Biokémiai azonosítás Valamennyi telepet ún. Ezt a rövid biokémiai sort még kiegészítik egy ferde agarral, egy húslevessel és a Nógrády-Ródler-féle politróp táptalajjal is. Ez utóbbi táptalaj felhasználásával egyidejűleg vizsgálható a kérdéses baktérium-törzs kénhidrogén termelése, karbamid hidrolízise, valamint a laktóz, a szaharóz és a dextróz aerob és fermentatív bontása. Szerológiai azonosítás Az önagglutináció kizárása: a vizsgálandó törzset peptonvizes fiziológiás hígító oldatban szuszpendáljuk egy percig.
Az önagglutinációt mutató törzsek szerológiai azonosításra nem alkalmasak. Az O-antigének vizsgálata: a vizsgálandó törzset polivalens kereső diagnosztikai 0-savóban szuszpendáljuk, majd elbíráljuk a keletkezett agglutinációt. A Vi-antigén vizsgálata: a vizsgálandó törzset Salmonella-anti-Vi-savóban szuszpendáljuk. Salmonella Vi-antigén jelenléte csak akkor igazolt, — ha a párhuzamosan elvégzett O-agglutináció eredménye kenet a mikroflóra eredményén, majd — ha a tenyészet 60 paraziták elleni mérgezés hőmérsékleten 60 percen át végzett hőkezelése után az agglutináció eredménye Vi-savóban negatívvá, polivalens 0-savóban pedig pozitívvá válik.
A vizsgálati eredmények biokémiai, lizotipiás, szerológiai kenet a mikroflóra eredményén értékelése Szalmonellák azok a nem önagglutinálódó törzsek, amelyek jellemző módon adják a biokémiai, lizotipiás és szerológiai reakciókat Feltehetően szalmonellák azok a törzsek, amelyek — jellemző módon adják a biokémiai és lizotipiás reakciókat, de negatív O- és Vi agglutinációt mutatnak — a biokémiai és lizotipiás reakciókat nem jellemző módon adják, de agglutinációs próbában pozitívak, vagy — a biokémiai és lizotipiás reakciókat jellemző módon adják, de önagglutinálódnak.
Nem tekinthetők szalmonelláknak azok a törzsek, amelyek a biokémiai és lizotipiás reakciókat nem jellemző módon adják, továbbá nem adják sem az O- sem sem pedig a Vi-agglutinációkat. Döntő szerológiai azonosítás: azokat a törzseket, amelyek szalmonelláknak vagy feltehetően szalmonelláknak minősítünk, kizárás, vagy megerősítés — utóbbi esetben faj vagy szerotípus meghatározása — céljából vagy a Nemzeti Salmonella Központba Országos Epidemiológiai Központvagy pedig a Salmonella Referencia Központba Országos Élelmiszervizsgáló Intézet javasolt beküldeni az előzményi adatokkal és egyéb kiegészítő információkkal együtt.
Lecitináz enzimet termel, véres agaron hemolízist okoz, az emberből és nyúlból nyert vérplazmát koagulálja, ennek hiányában termostabil dezoxiribonukleáz reakciót mutat. A Staphylococcus aureus haestleg kisebb mennyiségben fordul elő az élelmiszerekben, akkor enterotoxin termelése következtében ételmérgezést képes előidézni.
Lényeges tudni, hogy az élelmiszerekben található mikrobák száma nem feltétlenül arányos a toxin mennyiségével, mivel ez a mikrobák pusztulása után is hatékony marad. A toxin kémiailag egy hőálló, speciális polipeptid, melynek 30—35 ezer Da a molekulasúlya. Polipeptid jellege ellenére a forralást elviseli.
A Staphylococcus aureus ellenálló mikroba, amely 6 és 47 oC közötti hőmérsékleten is képes osztódni, 20 és 45 oC között pedig toxint termelni. Szaporodik 4,3—8,0 pH-intervallumban, és 0,os vízaktivitási értékig, viszont enterotoxin termelése már 0,es av-értéknél leáll.
Döntő vizsgálat végzésekor a mintából két bemérést, illetve két hígítási sort készítünk. Telepszámlálásnál 0,1 cm3 mennyiségeket szélesztünk — litium-kloridot, glicint, nátrium-piruvátot, tojássárgája emulziót és kálium-telluritot tartalmazó — Baird-Parker-féle agar felszínére. Értékelés alkalmával azokat a csöveket tekintjük pozitívnak, amelyek fekete elszíneződést, vagy fekete színű csapadék képződést mutatnak.
Élelmiszer-higiénia
MPN-szám meghatározása esetén a feltételezetten pozitív csövek után következő első negatív levesből is végzünk leoltást. A Baird-Parker agaron a jellegzetes telepek: — 24 óra múlva: gombostűfejnyi, szénfekete színű, kerek, domború, sima szélű, csillogó telepek, fehér szegéllyel, melyet kb. Staphylococcus aureus-nak minősítjük azokat a tenyészeteket, amelyek a Giolitti-Cantoni levesből, illetve a Baird-Parker agarról továbboltva mikroszkóppal vizsgálva Gram-pozitív fürtök formájában láthatók, koaguláz pozitívak, illetve ennek hiányában termostabil dezoxiribonukleáz pozitívak.
Ismerd meg a Magyarországon elérhető igazán korszerű és komplett HPV- és méhnyakrákszűrést, melyben az úgynevezett p16 biomerkert is meghatározzák, mely egyértelműen kimutatja a rákelőző állapotot.
A jellegzetes telepek azonosítása A feltételezetten pozitív levestenyészetekből egy-egy kacsnyi mennyiséget Baird-Parker lemezre szélesztünk, majd azt 37 °C hőmérsékleten, 48 órán keresztül inkubáljuk.
Inkubálás után az azonosítást lemezenként 5—5 teleppel végezzük el. Az eredeti lemezeken kifejlődött feltételezetten pozitív telepekből azonosításra kiválasztunk n számú, de legalább 5 kolóniát. Azonosításra olyan lemezeket hasznljunk, ahol a telepek száma 30 és között van.
Azonosító próbák: A Gram-féle festésnél legalább 2 telepből készítünk kenetet, majd mikroszkópban, immerziós nagyítással vizsgáljuk meg. A kékesfeketére színeződött, szőlőfürtszerűen elrendeződött mikrobák jellemzőknek minősülnek.
Peteérés A nőgyógyász minden tervezett látogatásánál, valamint a kórházi felvételen, a kezelési folyamaton és a kórházból való mentesítésen számos tanulmányt végeznek, köztük a flóra kenetét. Ez a kutatási módszer arra irányul, hogy azonosítsa a hüvelyben lévő domináns növényt, és ennek következtében kórokozók jelenlétében, meghatározva a típusát és mennyiségét. Szokásos ellenőrzés. A nőgyógyász tervezett látogatása során számos intézkedést kell tenni annak biztosítására, hogy a kenetvizsgálat eredménye a legmegbízhatóbb és informatívabb legyen. Ezt úgy kell megtenni, hogy az antimikrobiális hatású vér ne rontja a kenetet.
A Staphylococcus aureus kimutatása Koaguláz-próba Tárgylemezpróbánál a vizsgálandó telepet tárgylemezen egy csepp vízben elkeverjük, majd hozzáadunk egy csepp előzetesen 37 oC hőmérsékletű termosztátban felmelegített házinyúl vérplazmát és összekeverjük. Pozitív estben 5 másodpercen belül makroszkóposan is látható csapadékképződés jelentkezik. Használjunk pozitív kontrollként Staphylococcus aureus, negatív kontrollként pedig Staphylococcus epidermidis törzseket.
Kémcsőpróbánál a vizsgálandó telepet agy-szív infúziós levesbe oltjuk, majd 37 oC hőmérsékleten, 20—24 órán át inkubáljuk.

Ezután 0,1 cm3 mennyiséget adunk 0,3 cm3-nyi házinyúl, estleg humán plazmához, illeve 0,9 cm3 teljes citrátos házinyúl vérhez, pozitív és negatív kontrollcsövek egyidejű beállítása mellett, majd 37 oC fok hőmérsékleten, legfeljebb 6 órán át inkubáljuk. Kettő, négy, és hat óra elteltével a plazmát vért alvadásra megvizsgáljuk.
Termostabil dezoxiribonukleáz próba végzésénél a megolvasztott dezoxiribonukleinsavas agarból mintegy 15 cm3 mennyiséget Petri-csészébe töltünk. Megszilárdulás után az agarlemezbe kb. Pozitív esetben a lyuk körül legalább 1 mm széles rózsaszínű gyűrű alakul ki. A próbát nemcsak teleppel, hanem közvetlenül az élelmiszerrel is elvégezhetjük. Előnye még, hogy a már hőkezelt élelmiszer vizsgálatára is alkalmas, hátránya viszont, hogy a dezoxiribonukleáz kivonása élelmiszerből bonyolult és rossz hatásfokú eljárás.
A szabványok nem írják elő az enterotoxin kimutatását, pedig ételmérgezés szempontjából legfontosabb lenne magának az enterotoxinnak a kimutatása, amely azonban hosszadalmas és bonyolult módszert kenet a mikroflóra eredményén. Peritrich csillóikkal kivéve C. Spóráik tojás vagy gömbalakúak, centrikusak, szubterminális vagy terminális elhelyezkedésűek. Általában erős szénhidrát és fehérjebontó sajátossággal rendelkeznek.
Az emberi és állati béltraktusban, a talajban, vizek üledékében gyakran fordulnak elő. Szulfit tartalmú táptalajokban fekete vagy szürkésfekete színű telepeket képeznek. Véres agaron anaerob feltételek mellett különböző típusú hemolízist okoznak. Döntő vizsgálat végzésekor a minta párhuzamos bemérésekből készített hígításaiból 1—1 cm3 mennyiséget viszünk Takács-Narayan féle félfolyékony szulfitredukciós agarba, 3—3 párhuzamos készítésével. A táptalajt tartalmazó csöveket leoltás előtt legalább 10 percig forrásban lévő vízfürdőben tartjuk az oxigénnyomok eltávolítása végett, majd 42—44 oC hőmérsékletre visszahűtjük.
A leoltásnál ügyelni kell arra, hogy a pipettázás során ne keverjünk levegőt a táptalajhoz. Mesophil szulfitredukáló összes clostridium és clostridiumspóra számának meghatározása A forróvízben hőkezelt táptalajokból újabb 3—3 párhuzamos leoltást készítünk, majd ezeket a csöveket 80 oC hőmérsékleten 20 percig hőkezeljük, végül áramló vízben 37 oC-ra hűtjük le azokat.
Mikor kell kenetet venni
A 80 oC-on hőkezelt és a leoltás után hőkezeletlen táptalajokat egyaránt 37 oC-on 48 órán át inkubáljuk. Feltételezetten pozitívnak a táptalaj felszíne alatt kb.
Negatív parazita széles szalag hogyan lehet megszabadulni az inkubálást még további 24 órán át kell folytatni. A feltételezetten pozitív táptalajokból kacsnyi mennyiséget szélesztünk cikloszerines-tojásos szulfitagarra, vagy glukóz-véresagar lemezre, majd ezeket 24 órán át 37 oC-on anaerob körülmények között inkubáljuk. Cikloszerines táptalajon a jellegzetes telepek 1—2 mm nagyságúak, rendszerint csipkézett szélűek, esetleg a lecitin-bontás következtében sűrű, fehér opaleszkáló zóna veszi körül azokat Az orr és a száj rossz szaga reakciómáskor a lipáz pozitivitás következtében felületük gyöngyházfényű.
Glukózos véres agaron a telepek szürkés-sárgászöldes-fehér színűek, fényes felületűek, általában - vagy ß-típusú hemolízist mutatnak. Az azonosítás első lépésében Gram-festést végzünk, melynek értékelése során klosztridiumoknak minősítjük a Gram-pozitív, rövid, szubterminális vagy terminális, esetleg centrális spórát tartalmazó baktériumokat. A vizes metilénkékkel kontraszt festett tusfestésnél a klosztridiumok tokja fekete környezetben a kékre festődött citoplazma kenet a mikroflóra eredményén nem festődött szegély formájában látható.
A kataláz-negatív mezofil szulfitredukáló klosztridiumok esetében nem tapasztalunk pezsgést, legfeljebb a hidrogén-peroxid önbomlása következtében kismértékű buborék képződés figyelhető meg. Végül az azonosítás során jellegzetes Trichomonas férfiak drogjaiban mutató telepek közül kettőt újra vissza kell oltani félfolyékony szulfitagarba.
- Peptococcus sp.
- Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!
- Paraziták egy személyben tünetek és kezelés
- Minden típusú féreg
- Mit jelent a rákszűrés eredménye? Segítünk értelmezni!
Spórái legtöbbször szubterminálisan, esetenként centrálisan elhelyezkedők, ovoid alakúak. Spóraképző tulajdonsága az általánosan használt táptalajokon esetleges. A szulfit-ionokat szulfiddá redukálja, lecitináz enzimet termel, a nitrátot nitritté redukálja, a zselatint 48 óra alatt elfolyósítja, a laktózt pedig egyidejű sav- és gázképződés mellett bontja.
Optimális szaporodási hőmérséklete 37 oC, de képes fejlődni még 46 oC hőmérsékleten is. Véresagaron — anaerob feltételek mellett — szürkéssárga színű, kiemelkedő, nyálkás felületű telepeket képez, amelyek kerek, vagy ovális alakúak, sima, vagy csipkézett szélűek.
Legvalószínűbb feltételezetten Clostridium perfringens szám meghatározása A kenet a mikroflóra eredményén készített hígításokból 1—1 cm3 mennyiségeket oltunk 3—3 szulfit polimixin levesbe. A leoltott táptalajokat 37 oC hőmérsékleten 20 órán át inkubáljuk. A szürkésfekete vagy fekete elszíneződést mutató csövekből normálkacs segítségével átoltást végzünk szulfit-cikloszerines agar felületére, majd az előzőhöz hasonló módon inkubáljuk azt.
A jellegzetes telepek legalább 2 mm átmérőjűek, kerekek és fekete színűek. Azonosítás: az azonosítást legalább 10, kenet a mikroflóra eredményén kiválasztott teleppel végezzük el, úgy, hogy azokat tojássárga emulziót tartalmazó zselatinos agarlemezre szélesztjük ki a lecitináz-foszfolipáz aktivitás vizsgálata céljából. Pozitív lecitináz-foszfolipáz reakció esetén a telepek körül a tojásos agar kezdetben opaleszkálóan feltisztul lecitináz aktivitásmajd esetenként a telepek tud férgek adni hőmérsékletet a zsírbontás következtében gyöngyházfényűvé válik foszfolipáz aktivitás.
Később a feltisztuló zóna megnagyobbodik, majd a telepeket a zsírsavak kálcium-sóinak kicsapódása következtében sűrű fehér zóna veszi körül. A Clostridium perfringens mindig lecitináz-pozitív, foszfolipáz aktivitást viszont nem mutat.
A vizsgálandó telepet félfolyékony nitrát-agarba oltjuk és anaerob körülmények között 37 oC hőmérsékleten 24 órán át tenyésztjük a nitrát-redukció és a mozgás vizsgálata céljából. A nitrát-redukció vizsgálatát a korábban ismertetettek szerint végezzük.

Negatív mozgásvizsgálati próba esetén csak a szúrási csatorna mentén, éles vonalban észlelhető mikroba-fejlődés. A Clostridium perfringens nem mozog, a nitrátot pedig nitritté bontja. Ha csak gyenge nitrátredukciót tapasztalunk, az negatívnak minősül, mivel a Clostridium perfringens nitrátredukciója azonnali és erős. A vizsgálandó telepekkel beoltunk egy-egy megolvasztott, majd 45 oC -re lehűtött zselatinos laktóz agart, majd anaerob körülmények között 37 oC hőfokon 24 órán át inkubáljuk.
Mit jelentenek a különböző jelölések a méhnyakrákszűrés eredményen?
A Clostridium perfringens a laktózt egyidejűleg sav- és gáztermelés mellett bontja, ezért a táptalaj színe sárgára változik, felületén pedig gázbuborékok jelennek meg. A laktózbontás elbírálása után helyezzük a csöveket egy óra időtartamra kb.
- Plugue inc hogyan engedjük át a parazitát
- A szemölcsök befolyásolják-e a hatékonyságot
- Paraziták és félelem
- A citológia leletemen ezek szerepelnek: "Kenet általános értékelése: Hámsejt rendellenességek Laphám elváltozások: Atypusos sejte
Pozitív a reakció, ha a táptalaj egy óra elteltével nem szilárdul meg. Ha megdermedt, akkor az inkubálást még egy napig kell folytatni, majd a próbát meg kell ismételni. A Clostridium perfringens a zselatint 48 óra alatt elfolyósítja.

Spóraképzésre nagymértékben hajlamos; spórái ovoid alakúak, rendszerint szubterminálisak, ritkábban centrálisak, viszont a spóraérés időszakában terminálisak. Több típusa A—G ismert, amelyek a toxin jellege és hőállósága, ezenkívül tenyésztési tulajdonságok főként hőfok optimum tekintetében térnek el egymástól.
A Clostridium botulinum által előidézett ételmérgezés elsősorban a toxin kimutatásával történhet, mivel a baktériumot nehéz kitenyészteni.
Miért van egy kenet a tisztaság fokára?
A Clostridium botulinum szulfit-tartalmú táptalajon redukáló képességénél fogva fekete vagy szürkésfekete, tojássárgáját tartalmazó táptalajokban pedig lecitináz és lipáz aktivitása következtében gyöngyházfényű, jellegzetes opálos udvarral körülvett telepeket képez. A glukózt egyidejűleg sav és gáztermelés mellett bontja, az adonit fermentálására nem képes, a nitrátokat nem redukálja nitritté. A Clostridium botulinum kimutatása: a Clostridium botulinum mikroba jelenlétének illetve hiányának megállapítása a vizsgálandó anyag meghatározott mennyiségében.
A vizsgálat menete: A húsmintából készített alaphígításból 10—10 cm3 mennyiséget 1 g vizsgálati anyag elődúsítás céljából Leheletszag a szájból oltunk, majd a két táptalaj közül az egyiket a spórák aktivizálása és a vegetatív sejtek elpusztítása végett 80 oC hőmérsékleten 20 percig hőkezeljük.
Clostridium botulinum Kenet a mikroflóra eredményén típusának gyanújakor a hőkezelést 60 oC hőmérsékleten 30 percen át végezzük.
Ezután mindkét leoltást szigorúan anaerob körülmények mellett 35 oC hőmérsékleten 2—5 napon át inkubáljuk. A zavarosodást mutató pozitív tenyészetekből átoltást végzünk félfolyékony szulfitredukciós agarba, majd azt 48 órán át inkubáljuk.