Biotikus paraziták

Kései vagy tavaszi fagy — a frissen kihajtott, zsenge növényi részek károsodását. A korai vagy őszi fagy gyakran a még teljesen zöld lombozatban lévő, főleg egzota fákat éri. Rendszerint ez a fagy szünteti meg az akáchajtások évi növekedését és hervasztja el a zöld lombozatát. A későn érkező őszi fagy a csemetekerti kiemelési munkák megkezdését késlelteti.
Paraziták abiotikus faktor
A túl korai, pl. Az erdőben az erős téli lehűlés okozza a legnagyobb fagykárokat. Mértékétől függően hajtások, ágak, sőt az egész fa föld feletti részének a pusztulását is okozhatja. A számottevő téli fagykárok a törzseken fagyrepedések és az ebből kialakuló fagylécek formáját öltik.
Rovarökológia - biológus MSc – Állatorvostudományi Egyetem
A téli fagy okozta kár mértékét befolyásolja a lehűlés mértéke és annak területi elhelyezkedése, valamint a fafaj. A nagy téli fagykárok akkor keletkeznek, ha magas nyomású légköri képződmény uralja Kelet-Európát és a Kárpát-medencét, az égbolt felhőtlen, így a kisugárzás nagy. Ilyenkor előfordulhat —20 °C vagy még alacsonyabb léghőmérséklet is. Mindemellett az ország területén számottevő eltérések is lehetnek, a nyugati részeken a minimumértékek mindig enyhébbek, mint a keleti, alföldi viszonylatban.
Biotikus környezeti tényezők by ABe Cee
További befolyásoló tényezők az adott terepviszonyok fagyzúgoka talaj, a kitettség, az állományszerkezet, a fák kora stb. A kötött talaj és a gyér növényzet szintén a súlyos fagykár kialakulását segíti elő.

A tél elején a sokáig tartó enyhe időjárást követően hirtelen beköszöntő erős fagyok szintén veszélyesek, mert a fák ilyenkor még magas nedvességtartalmúak és nincsenek felkészülve az erős hideghatásra.
Az elfagyás a téli szélsőséges lehűlés mértékétől függően a fák előző évi vagy még korábbi hajtásain, ágain teljes vagy csak részleges fagyfoltok pusztulást okoz. A kár mértéke függ a fafajtól, a fa korától, a termőhelytől és annak fekvésétől, csemetéknél a hótakaró alakulásától vagy annak hiányától. A fagyérzékeny fafajok rendszeresen visszafagyhatnak és csak egyre sűrűsödő, de nem növekedő fiatalost képeznek, pl.

A nyáranyatelepeken a nem befásodott vesszők elfagyása komoly dugványkihozatal-veszteséget okoz. A felfagyást télen vagy tavasz elején olvadást követően ismétlődő fagyok okozzák.
Biológiai kislexikon | Digitális Tankönyvtár Paraziták abiotikus faktor
A talaj felső rétegének a biotikus paraziták megfagy, kiterjed, majd olvadáskor visszasüllyed eredeti helyzetébe, de a még nem begyökeresedett csemete ezt a mozgást nem tudja követni.
Ez többször ismétlődve a csemetét teljesen kiemeli a talajból biotikus paraziták tavasszal azt a talaj felszínén elfektetve találjuk meg. A biotikus paraziták a törzsek téli, egyenetlen felmelegedése és lehűlése következtében fellépő feszültség feloldódásaként jön létre. A repedés mindig rost irányú, hossza 10 m-ig is terjedhet.
A fagyrepedés a vastagabb törzseken sokkal gyakoribb, mert a keresztmetszet következtében a feszültségek is nagyobbak. A télen ilyen módon felrepedt törzs tavasszal összezáródik és a repedés szélein kalluszosodás indul meg.
Biológiai kislexikon | Digitális Tankönyvtár
Ez a kalluszszövet azonban laza szerkezetű, így a következő évi erős fagyban ismét itt nyílik fel a törzs. A következő tavasszal ismét kalluszosodás játszódik le és a repedés szélein kidudorodás keletkezik.
Környezeti, ökológiai tényezők
Több éven át folytatódva végül a törzs oldalán egy hosszú kidudorodás képződik, biotikus paraziták keresztmetszetben madárcsőrre emlékeztet. A még nyitott fagyrepedés a farontó gombák számára jó fertőzési kaput biztosít.
Fagyrepedés által leginkább érintett fafajok: cser, óriásnyár, fehérnyár, vadgesztenye, szil. A fenyők közül a jegenyefenyőn gyakran láthatunk rövidebb-hosszabb fagylécet.

A fagylécesedés erősen csökkenti a törzs, illetve a rönk minőségét. A gyakorlatban a cser fagylécesedése okozza a legtöbb veszteséget. Az ismételten felnyíló fagyrepedésekből gyakran tapasztalható nyálkafolyás is.
Fagyléces csertörzs A kései vagy tavaszi fagy május elején és közepén lép fel és a már kifakadt, zöld lombozatú fákat károsítja. Fagykár érheti a leveleket, a friss hajtásokat, a bomló rügyeket, a virágokat, a terméskezdeményeket. A tavaszi fagy által okozott A cink kenőcs segít-e a pinwormokban biotikus paraziták lehűlés mértékétől függ.

A fagyott növényi részek további sorsa pedig attól, hogy a fagyott növényben milyen ütemű az olvadás. Az Erdővédelmi Figyelő Jelzőszolgálati Rendszer által közzétett országos adatok szerint az utolsó 10 évben csemetekertekben mintegyfiatalosokban közel 22 biotikus paraziták hektáron okozott kárt a kései fagy.
A jelentésből az is kitűnik, hogy védekezést még csemetekertben is csak az érintett területek töredékén folytattak.

A fagykárok elleni védekezés jórészt csak megelőző gazdasági jellegű lehet. Csemetekertekben alkalmazhatunk megszüntető jellegű védekezést, de tulajdonképpen ez is megelőző intézkedés. A csemetekerti fontosabb megszüntető intézkedések: — a csemeték téli takarása, — a tavaszi fagyok ellen permetező öntözés, füst vagy ködréteg kialakítása a megvédendő területen, — a fagy által érintett növények kiolvadásának a lassítása árnyalás, öntözés.
Erdővédelemtan
Fiatalosokban megszüntető védekezést általában nem folytatunk. Megelőző intézkedések a következők lehetnek: — fagyveszélyes helyekre ne ültessünk fagyérzékeny fafajokat, —a fiatal csemeték és fácskák védelmére használjuk fel az anyaállomány fáinak védelmét, — fagyzugos helyek megszüntetése vágásvezetéssel, műtárgyak létesítésével, — faggyal szemben ellenálló hibridek kiválogatása és elterjesztése, — zárt állományok és tömör állományszegélyek kialakítása. A fényhatás szélsőségei A törzsfejlődés során minden autotróf szervezetnek kialakult és örökletes tulajdonságává vált fényigényének mértéke, illetve fénytűrése.
Ez a fotoszintézisen keresztül a növény növekedését, fejlődését és egyéb életjelenségeit is szabályozza.
A biotikus paraziták számának növekedése
Az elégtelen fényhatás vagy csökött növekedést, vagy pedig a fény felé való törekvés következtében felnyurgulást vált ki.
Az elnyomott, alászorult fák legyengült állapota a másodlagos károsítok és kórokozók megtelepedését és elszaporodását teszi lehetővé. A felnyurgult fák gyenge állékonysága az egész állomány stabilitását veszélyezteti hónyomás, viharkárok. Egyes kártevők pl. A természetes felújítás anyaállományának laza árnyalása megakadályozhatja ezen szervezetek elszaporodását és kártételét. A gazdálkodó feladata az erdőtelepítési és erdőművelési eljárásokon keresztül a fényviszonyok szabályozása úgy, hogy egyrészt az a termesztett növények által optimálisan kihasználható legyen, másrészt az erős megvilágítás áttételesen ne okozzon erdővédelmi problémát.
A nedvesség szélsőségei Az erdei életközösség fennmaradásának és zavartalan működésének alapvető feltétele a biotikus paraziták vízellátottság folyamatos megléte.
- Skatole rossz lehelet
- Calamus kezelés a paraziták számára
- A biotikus stressz és a növényi hozam közötti kapcsolat befolyásolja a gazdasági döntéseket, valamint a gyakorlati fejlődést.
- Magyar Tudomány • 4 • Molnár V. Attila, A biotikus paraziták számának növekedése
- Megszabadulni a parazitáktól férgek