A test nevében élő parazitákkal foglalkozó orvos, Magyar Narancs - Publicisztika - Sem ingyen, sem pénzért
Sem ingyen, sem pénzért
Az orvostársadalom várakozásaival szemben az elmúlt évtizedben mégis inkább a háziorvosi rendszer vergődésének egyik megjelenési formájaként követhettük a praxisjoggal kapcsolatos sokasodó problémákat. Szakmai egyeztetések, előkészületek alapján úgy tűnik, az egészségpolitika most ismét készséget mutat arra, hogy a korábbi kudarcok után valamit kezdjen ezzel a mind zavaróbb jelenséggel.
Ingyenpénz azonnal Emlékszünk: az as kormányváltás előtt beígért százalékos egészségügyi béremelésről hamar kiderült, sőt előre tudható volt, hogy források hiányában megvalósíthatatlan. Az egészségpolitika és között hiába próbálta az egyébként a maihoz képest istenes állapotban lévő ellátórendszert kistafírozni, a pénz épp csak a szinten tartáshoz volt elég.
A malária például sokkal veszélyesebb betegség, évente több százezer emberéletet követel, mégsem retteg nálunk tőle senki. Az meg most nincs. A vírus a fertőzöttek 75 százalékánál enyhébb, influenzaszerű tüneteket okoz, sokan észre sem veszik, hogy megfertőződtek. A közvélemény a halottakra figyel, a szakemberek pedig azt hangoztatják, hogy enyhék a tünetek. Ugyanazzal a gondterhelt arccal mondja ezt Yuen Kwok-yung, Hongkong vezető virológusa, mint ahogy Kemenesi Gábor, a pécsi egyetem kutatója posztolja a Facebookon.
Ilyen körülmények között valósult meg a praxisjog ötlete, amit nem csak az egészségügy mai válsága felől, utólagos bölcselkedéssel lehet kritikával illetni: életképtelensége már az első perctől fogva megmutatkozott. Ha nincs miből támogatni a kedvezményezendő csoportot, csináljunk pénzt a semmiből - azaz iktassuk törvénybe, hogy ami azelőtt nem ért semmit, az mostantól úgynevezett vagyoni értékű jog, azaz adni-venni lehet!
Ilyesmi persze létezik az egészségügyön kívül is: jól jövedelmező üzleteknek már a bérleti jogát is pénzért lehet megszerezni. Ezt a modellt az egészségügyi maffia világa is ismeri: a praxisjog megteremtésének időszakában közszájon forgott, hogy fővárosi szülészeti osztályokon hány millió forinttal kellett az osztályvezető főorvos életvitelét támogatni ahhoz, hogy a frissen végzett orvos ott sajátíthassa el a hálapénz-gazdálkodás fortélyait.
A praxisjog rendszerének lényege tehát az, hogy az adott háziorvosi körzetbe belépni szándékozó alapvetően pályakezdő orvos a háziorvosi praxisműködtetés lehetőségét megvásárolja a körzetből távozó, többnyire idősebb kollégájától aki annak idején ingyen kapta. Azonnal felmerül a kérdés: miért jó ötlet a nincstelen rezidenseket arra kényszeríteni, illetve elvárható-e tőlük egyáltalán, hogy - a kialakult árak alapján - milliókat fizessenek a rendszerből kilépő, nyugdíjba vonuló orvosoknak?
Vajon fokozza-e mindez az orvoshiánnyal küszködő hazai egészségügy vonzerejét a friss diplomások számára? További lényeges kérdés, hogy mi határozza meg a praxis értékét.
A leendő háziorvos vajon a rózsadombi vagy az edelényi körzet jogáért fizetne-e többet? Mellébeszélhetünk, de világos: nem az orvos sok évtizedes egészségfejlesztő munkája, nem az önkormányzat vendégszeretete, a táj szépsége, hanem egyértelműen a hálapénz léte és mértéke határozza meg elsődlegesen a praxisjog értékét.
A hátrányos helyzetű körzet orvosa hiába teszi ki a lelkét negyven évig, nem kap semmit - ami enyhén szólva kevéssé nevezhető a teljes tehát a II. Jog és gyakorlat A jogalkotás olyannyira nem sikerült százszázalékosra a kérdésben, hogy a mai napig is igen kevesen vannak, akik meg tudják mondani, hogy a praxisjog micsoda tulajdonképpen.
Az Alkotmánybíróság is a bizonytalanok táborát erősíti, ugyanis egy Ez pedig azt jelenti, hogy nincs értelme a praxisjog-kereskedelemnek: elég valahogy szerezni egyet erre akár ingyenes lehetőségek is adódnak a forgalomképtelen, illetve százas nagyságrendben előforduló betöltetlen körzetekbenés ennek birtokában bárhol végezhető a háziorvosi tevékenység.
A gyakorlat viszont nem vett tudomást arról, hogy az Alkotmány őrei szerint a praxisjog lényegében értelmét veszítette.
Továbbra is él, ha nem is virágzik a praxiskereskedelem, amelynek létjogosultságát egy további fontos körülmény is megkérdőjelezi.
- Helmintus onkológia
- Какое бы оружие ни использовала доведенная до крайности Галактическая Империя, оно истощило энергию огромнейшего числа звезд.
- Parazita betegségek a paraziták jelei a testben
- Magyar Narancs - Publicisztika - Sem ingyen, sem pénzért
Az alapellátás biztosítása hazánkban a települési önkormányzatok kötelessége. Az önkormányzat közalkalmazott orvosokat is foglalkoztathat, de szerződés alapján a feladatot vállalkozóval is elláttathatja.
Hónapok óta elhúzódó székrekedésem van. Melyik probiotikumot javasolja erre a problémára? Üdvözlettel: dr. Wacha Judit
Ma az esetek túlnyomó többségében az utóbbi a helyzet: jellemzően egyéni vállalkozói vagy betéti társasági formában működik a háziorvosi szolgáltató, az önkormányzattal a test nevében élő parazitákkal foglalkozó orvos szerződés alapján. De mi történik, ha az orvos távozni kíván a körzetből?
Meghirdeti a praxisjogot, és jó esetben jönnek a kérők. A legtöbbet ígérővel vagy a legszimpatikusabbal megegyezik. Illetve - megegyezne, de az önkormányzat a képviselő-testület potentátjai, a polgármester azt mondja, hogy márpedig neki ez az orvos nem kell.
Ökológus a koronavírusról: erről is a klímaváltozás tehet!
Ezt követően a jóhiszemű eladó még próbálkozhat alternatív vevőjelölt bemutatásával, ám ha az önkormányzat továbbra is finnyáskodik, bennragad a működtetési jogában. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy ha az orvos kereket old, hogyan érvényesíti az önkormányzat az ellátási felelősségét? A leleményes önkormányzatok talán legfrappánsabb ötlete erre a régi orvos kivéreztetéseként definiálható: a település hathatós támogatásával körzet nélküli praxist létesít a kiszemelt orvos, és az egyébként is távozóban lévő meg az önkormányzat által mindenféle praktikákkal ellehetetlenített régi kolléga betegeit elkezdi elszipkázni, míg a megfáradt doktor fel nem adja a küzdelmet.
Azaz kijelenthetjük: a praxisjog intézményét az önkormányzati ellátási felelősséggel sem sikerült összhangba hozni. A kettő együtt csak akkor működik, ha éppen egyetértés van az önkormányzat-praxiseladó-praxisvevő háromszögben.
Mindeközben a praxisjog mint jogintézmény önálló életre is kelt: az egészségügyi vállalkozások finanszírozásfelhasználásától lehet-e praxisjogra költeni az egészségügyi bt. OEP-finanszírozásból származó pénzét? Döntsd vagy öntsd a tőkét? A praxisjog jövőjét fontolgató egészségpolitika előtt most két megoldás kínálkozik. Először: megszüntethetnék a praxisjogot.
Az ön kérdése
Ez elég barátságtalan lépés volna azok szemében, akik mondjuk tízmilliót fizettek egy jobb körzetért: valamilyen módon illene kárpótolni őket.
Ha nagyjából ki akarnánk egyenlíteni a praxispiac veszteseinek kárát, a kifizetett és a praxis továbbadásával vissza nem szerzett ellenértékeket, az legalább milliárd forintba kerülne. Ezenkívül megszűnne minden jelenlegi háziorvos lehetősége a későbbi értékesítésre, ami további kompenzációs igényeket táplálna, és fű alatt még a zsíros körzetek adásvétele is megmaradna.
A másik megoldás a praxisjog intézményének egyértelmű körzethez kötése lenne, az önkormányzat adásvételbe való beleszólásának korlátozása és a piac valamiféle szabályozása. A lendületes és mélyreható törvényhozás az első két elem számára jó esélyt teremt - ám a piaccal megint csak baj van.
Bőrférgesség - csak egyszerűen
Ha többnyire ingyen sem kell a kezdő orvosoknak a magyar háziorvoslás lehetősége, miért kellene pénzért? Régóta szó van az úgynevezett praxisalapról, amely többmilliárdos keretből támogatással, hitellel segítené a praxishoz jutást. Ám ha minden egyéb feltétel változatlanul marad, a praxisalapból továbbra sem az elvégzett munka minősége, mennyisége alapján arra érdemes, megőszült kollégák javadalmazására kerül sor, hanem a hálapénzvezérelt praxispiac táplálására.
A praxisok árát kedvező, azaz egészségpolitikailag is hasznos irányba befolyásolni úgy lehetne, ha a jó munkát végző, hatékonyan dolgozó orvos arra számíthatna, hogy az ő praxisáért többet kínálnak. Most a háziorvosok - miként az állami egészségügy minden egyéb szereplője - az ellátottak száma szerint kapják hivatalos jövedelmüket: az OEP "fejpénzt" fizet nekik.
Nos, először is ennek kéne megváltoznia: a túlnyomórészt körzetlétszám-alapú finanszírozást a teljesítménytől függő ellentételezési rendszernek kellene felváltania. A házi orvosi teljesítmény mérésének bevett módszerei vannak, s ha ezeket az egészségügyi kormányzat - a drágább szakorvosi ellátás kiváltását jutalmazva - erőteljesebben alkalmazza, a praxis vevője az elődje által megalapozott magasabb árbevétel reményét, a körzet lakosságával kialakított jó orvos-beteg viszonyt tekintheti olyan tényezőknek, amelyekért a test nevében élő parazitákkal foglalkozó orvos többet áldoznia.
A háziorvoslás és az egészségügy egésze jelentős átalakítást igényel tehát ahhoz, hogy ha maradnia kell a praxisjognak, akkor legalább valamilyen mértékben összhangba kerüljön az egészségpolitikai célokkal. Ez eddig senkinek nem sikerült, igaz, nem is nagyon próbálkoztak vele.
Orvos válaszol
A helyzet az emberi erőforrás vészes megfogyatkozása miatt talán most a legsúlyosabb - előbb-utóbb elkerülhetetlen a nekiveselkedés.
Ha a háziorvosi tevékenység egyébként vonzó, csak a belépőknek aktuálisan nincs pénzük a praxisjog megvásárlására, a praxisalap áthidalhatja ezt a problémát. Ám most nem ez a helyzet: ingyen sem kellenek a praxisok.
De az bizonyos: az egészségügy egészének újragondolása nélkül a praxisok árát támogatással felverni rossz megoldás lenne. A szerző ügyvéd.
